Nincs mit mondanom már, beköltöztünk. Boldogság van és elégedettség, minden olyan, amilyennek elképzeltem! De jöjjenek a képek!
Előszoba:
Étkező:
Konyha:
Nappali:
Itt a polc helyén egy szép kandalló lesz:
Vendégszoba és B. birodalma is egyben:
Fürdőszoba:
Hát ilyenek lettünk. A függönyök még hiányoznak és néhány kép, de nemsokára minden a helyére kerül.
Most pedig belevágtunk az emelet kipofozásába, hamarosan jönnek az elborzasztó képek! ;)
Szeptember van már, elkezdődött az iskola és megérkezett az esős idő is, azt hiszem kijelenthetjük, hogy ez a nyár elszállt a fejünk felett, szinte észre sem vettük. Végül a magam nevében nyilatkozatok úgy, hogy még június elején abszolváltam egy 4 napos szardíniai céges nyaralást, de azért az az igazi láblógatós, összebújós idén elmaradt. Végül az aug. 20-i előtti hétvégén még Balatonra sem jutottunk le a barátainkkal, mindenki elkeseredésére visszamondtuk a programot, mert nálunk feltorlódtak a munkák és nem volt kedvünk félbe hagyni pár nap balcsi miatt. Igaz, mint utóbb kiderül, az időjárás sem volt annyira szép, hogy sajnálni kelljen, egyedül az ígéretes bulik miatt lett volna jó. Sebaj, majd jövőre! (reméljük)
Szóval augusztusban a burkolók a beígért hónap közepe helyett csak hónap végére tudtak minket beütemezni - annak ellenére, hogy ismerőssel csináltattuk, nem sok előnyét élveztük a helyzetnek. Nem csak hogy prioritást nem kaptunk, még az elszámolásnál is voltak gondok, de ezen már túltettük magunkat, nem is szeretném ragozni tovább. Tehát mivel csúszott a járólap lerakása és a csempézés, apukám költözött fel aug. 11-én, hogy feltegye az egész alsó szint mennyezetére a gipszkartont és mindent kifessen. Nem volt egy leányálom, mivel ez akárhogy is nézzük, elég szar meló - már ami a kartonozást illeti. Mennyezetre lécezni, fúrni, csavarozni, méricskélni, faragni senkinek sem esik jól. Volt is néhány vitánk emiatt, apu nem tartotta magában nem tetszését, de végül csak a végére ért és igazán szép munkát végzett. A festés már inkább a fogára való volt, lelkesen kevergette nekem a színeket, vittem haza az OBI-ból színskálákat, így könnyebb dolga volt. A nappali nagy falára a türkizt kikevertettük szintén az OBI-ban, de amikor próbaképpen a falra festettük, döbbenetesen besötétedett. Eleinte győzködtem magam, hogy jó lesz ez, de nem lett volna jó, muszáj volt fehérrel világosítani rajta. Most viszont teljesen bele vagyok szerelmesedve, csodaszép lett! Alig várom, hogy berendezhessük végre a nappalit, egyelőre csak bedobozolt bútorokkal van tele, de ami késik nem múlik.
Apukám után 1 nappal megjöttek a burkolók, felöntötték az egész padlót aljzatkiegyenlítővel, majd 3 nap száradás után végre nekiláttak a járólapozásnak és a csempézésnek. Nagyon szépen dolgoztak, szorgalmasan, tulajdonképpen a konkrét burkolást ketten 6 munkanap alatt megcsinálták, összesen 70 nm-t. Az eredménnyel teljesen meg vagyok elégedve, főleg a fürdőszoba lett kedvemre való. Most már csak abban bízok, hogy a rengeteg drága (ám minőségi) Mapei ragasztó, szigetelő, fuga, szilikon, akármi tényleg tartós lesz és sok-sok évig nem kell hozzányúlni.
Tegnap pedig megérkezett a várva-várt konyhabútor! Nem tudom említettem-e már, az RS-ből rendeltük meg, saját igények szerint összeválogatva, egyedi színekkel. Az alsó szekrények grafit szürkék, a felsők pedig meszes tölgy színűek lettek. 2 srác 4 óra alatt építette be, profi módon! Mindenre ügyeltek, minden apróságot elintéztek, a problémákat megoldották, tényleg egy szavam sincs rájuk. Az ablakosok után ők azok, akiket meleg szívvel ajánlok bárkinek! Tehát RS bútorbolt és Misiktrans Kft. mint asztalosok. Talán leírhatom, hogy megérdemelt volt a tegnapi jól sikerült beépítés, éppen elég stresszes volt az ezt megelőző 2 nap. Ugyanis a konyhagépek már 1 hete a vendégszobában sorakoztak, de mi csak vasárnap néztünk rá, hogy milyen kábeleik is vannak. Nos, kiderült, hogy a főzőlapnak olyan nagy a teljesítménye, hogy sokkal vastagabb vezeték kell a falba, így szegény férjem és apósom kedd este 10-ig, majd szerda reggel 7-től 9-ig azt cibálták át újra a fél lakáson, hogy ne égjen le a ház, amikor az első rántott húst fogom kisütni. Így még a sütő nincs a helyén, a mikrót majd az emeletről visszük le és az elszívó kivezető csövére is felkerül még a takaró burkolat, ezért kicsit még hiányos az összkép.
A napokban megvesszük a laminált padlót a nappaliba és a vendégszobába, szerencsére az OBI visszavette a megmaradt csempéket és levonta a padló árából az összeget. Ez azért rendes tőlük, 24 ezer Ft maradt volna dobozokban a pincében, így legalább olcsóbbnak tűnik a laminált - pedig nem az. Így is mire a 40nm-re megvesszük az alátétfóliát, a szegélyléceket, ez is belekerül több mint 100 ezer Forintba - semmi sem olcsó, ez itt tényleg a közhely helye.
És akkor most képekben a fenti sztorik:
íme az előtte kép, tavaly december óta volt munka bőven:
a festés egyik fele (előszoba, konyha, színskálák):
festés másik fele (vendégszoba bordó-bézs, nappali türkiz, étkező mályva)
és végül a konyha, valamint a fürdőszoba
Csak hogy lássuk hol tartunk a kezdetekhez képest, amikor még acél oszlopok tartották a házat decemberben...
előszoba az üvegtéglákkal
a konyha és a teraszajtó:
wc és kamra ajtók, konyha mellett
nappali 3 ablaka, jobbra nyílik a vendégszoba
fürdőszoba
és a gigakád :)
Hétfőn végre eljött a napja az ajtóink beépítésének is. Mivel átfogó tokos beltéri ajtókat és 3 világító ablakos bejáratit rendeltünk még ezer éve (március már nagyon régnek tűnik...) az Aranyablaknál, az összeshez kértünk szakszerű beépítést (nem kis pénzért, de erről később), így szabadságot vettem ki, hogy kérdés esetén kéznél legyek a műveletnél. A cég egy külsős beépítővel végzi a munkát, külön kellett velük időpontot egyeztetni és a korábbi felmérésre hivatkozva megrendelni a beépítést. Reggel fél 9-kor megérkeztek az urak és először az 5 beltéri ajtónak ugrottak neki, majd betették a bejárati ajtót az ablakokkal. Azért kellett a jelenlétünk, mivel a burkoló még nem volt, így a padló szinteket folyamatosan tisztázni kellett, nehogy később ne lehessen kinyitni az ajtókat. Ráadásul 2 problémásabb nyílásunk is volt, ahol a falsík miatt nem lehetett felhelyezni az átfogó tok szélső takaró lécét, oda még venni kell egy színben megfelelő csíkot. Tulajdonképpen a lényeg az, hogy 6 óra alatt bekerültek az ajtók, hozzátenném hellyel-közzel, mert a beltérik közül egyetlen egyet sikerült 100%-osan megcsinálni, a többinél idézem: "nem szeretnénk megvárni amíg megszárad a pur hab, majd ti beteszik, okés?" Ennek ellenére távozáskor legombolta ajtónként a 7000 Ft, bejárati ajtónál a 32000 + 3800 Ft pur hab és csavar (!!!!!) díját. A pofátlanságnak nincs határa, de miután harmadjára is kimondtam, hogy akkor legalább számlát kérek, kénytelen volt kézzel firkálni valamit. Legalább adózzon, ha már ilyen tróger munkát végeztek és jó nagy kuplerájt hagytak ott nekem.... Az tuti, hogy a maradék 3 emeleti ajtót már megoldjuk magunk is, technika ellesve, ilyen munkát mi is tudunk végezni. Viszont az ajtók gyönyörűek, mutatom:
Tegnap és ma a fűtést tesztelték, felkerültek a radiátorok, majd le, hogy a festésnél ne legyenek útban. Jó hír, van meleg víz! Ugye-ugye az apró örömök az életben.. :)
Az elmúlt néhány hétben jelentősen felgyorsultak az események, amióta bekerültek az ablakok, egymást érték nálunk a szakik, a munkák és beindult a berendezés vásárlás is. Sok próbálkozás után sikerült kőművesek találni ismerős által a vakolási munkákra, hárman 1,5 hét alatt bevakolták kívül-belül amit kellett, így a lakás egy egészen formás külsőt kapott. Még előttük kivettük a lépcsőt, hogy hozzáférjenek a falakhoz és apukám tanácsára gipszkartonnal lecsapták a lépcsőház hatalmas belmagasságát - így majd könnyebb lesz lefesteni és jobban is néz ki szerintem. Miután végeztek, hívtuk a szerkezetlakatost, aki elvállalta a lépcső elkészítését, de hiába vártuk a megbeszélt időpontban, hiába mentem szabadsága aznap - kórházba került vesekővel. Így 2 hetet csúsztattuk, közben megvettük a fürdőszobába a csodaszép kék-fehér csempét, alig várom már, hogy felkerüljön! Ugyanazt vettük végül a wc-be is, csak ott fordított arányban lesz feltéve, több kék és kevesebb fehér, míg a fürdőben főleg a fehér lesz a domináns, hogy szép világosnak és tágasnak tűnjön. Férjem apukája beépítette a kádat, felépítette elé az ytong lépcsőt (csak dizájn elem, semmi több :), mi megvettük a csapokat és a fürdőszoba bútort, wc csészéket. Sajnos képet már nem tudok a bútorról és a csempéről mutatni, de majd lefotózom élőben.
Eltelt a 2 hét, megérkezett a lakatos, aki 3 nap nyüglődés után távozott is. Férjem abban a 3 napban pont szabadságon volt, mert már hetek óta gyűrték a villanyszerelést apósommal és a saját szemével látta, ahogy az úriember képtelen a feladattal megbirkózni. Először azt állította, hogy 2-3 nap alatt az egész szerkezetet elkészíti, de 2,5 nap alatt csak 3 lépcsőfokig jutott! Ráadásul hiába készítettünk neki hozzá sablont, hiába kértünk hogyan csinálja, nem sikerült neki, ezért B. hazaküldte. Így szegényebbek lettünk tízezer Forinttal és gazdagabbak egy 10x10-es vasrúddal, mehet majd a Vaterára vagy a méhbe. Itt jöttünk rá, hogy olcsó húsnak híg a leve, nincs mese, drágább ajánlatot kell elfogadni, mert ő hiába csinálta volna meg fele pénzből, az olyan is lett volna - vagy soha el nem készül. Nem nevesítem az urat, mert a jó szándék meg volt benne, de van bennünk kétely, hogy még soha nem csinált ilyen lépcsőt korábban....
Tehát eközben zajlik a villanyszerelés, és bár konkrét villanyszerelési szakértelem nélkül, de az én ügyes férjem lassan csak a végére ért a kábelrengetegnek. Kiokoskodta hogyan fognak működni az alternatív váltókapcsolók, a riasztó, a kaputelefon, a spotlámpák, igazán büszke vagyok rá! Szegénynek van benne jó pár álmatlan éjszakája, de én hiszem, hogy a végén tökéletesen fog működni minden.
A burkolók először a jövő hétre ígérték magukat, de legalább 1 hét csúszásban vannak, így augusztus elején érkeznek. Ezért nekiálltunk konyhákat nézegetni, terveztetni s végül a möbelixes álomkonyhát elengedve (510.000+szerelési ktg. 60.000) az RS-ben fogjuk a Fanetti bútorcsalád konyháját megrendelni. Félreértés ne essék, az is nagyon tetszik, szép szürke-fehér színeket válogattam össze, az elemek is nagyon praktikusak és kényelmesek lesznek, magas sütős szekrénnyel, reggeliző pulttal, minden ami kell, szuper lesz. És a végösszeg 400.000 Ft-körüli, ami fontos volt számunkra, hiszen még hozzá a műszaki eszközök +250.000 Ft. Azt is megrendeltem, majd parancsszóra szállítják, ha már a konyha is érkezik. A konyha megrendelésével kell kicsit trükközni, mert július 31-ig van az összeszerelésre 30% kedvezmény, viszont jó lenne ha augusztus vége előtt nem szállítanák ki, ugyanis apukám csak a burkolók után jön festeni. Kellett sakkozni kicsit, de talán rendben lesz.
Ezen a héten megvettük az előszoba bútort és megrendeltük az Univ lépcsőtől a szerkezet gyártását, ők is augusztus végére ígérték magukat. Én nem voltam otthon a helyszíni felmérésnél, de B. és az apukája nagyon meg voltak elégedve a mintával, ezért bizakodó vagyok én is. Hétfőn jönnek betenni a bejárati ajtót és az 5 beltérit, izgulok miatta nagyon, mert a beltériket magunk mértük és már most kiderült, hogy le kell kicsit faragni a nyílások vastagságából... B. lefaragta, ezzel nincs gond, csak aztán nehogy egyéb gondok is legyenek... Hozok majd képet a vadiúj ajtókról is, addig megmutatom az előszoba bútort és a lépcsősünk egyik munkáját, amire alapoztuk mi is a megrendelésünket:
www.praktikerwebshop.hu és www.univlepcsok.hu
Óriási mérföldkövet hagytunk el 3 nappal korábban: május 30-án bekerültek az új ablakok és 31-én pedig a redőnyök is! Fantasztikus változás, csudajók az új szerkezetek, szépek, nagyok és imádom őket! Az emeleten a visszajavítás is annyira jól sikerült, hogy miután visszaraktam a függönyöket, nem is látszik, hogy bármi történt - kivéve, hogy vadiúj ablakaink vannak, redőnnyel, szúnyoghálóval, tényleg fenomenális! Érződik gondolom a soraimból, hogy mennyire örülök neki, sikerült ezt az első félévet eredményesen zárni, teljesen meg vagyok elégedve. A FensterSysteme Kft. a legjobb formáját nyújtotta, a korrekt tanácsadás és árajánlat után egy profi csapat jött beépíteni - minimális koszt hagyva maguk után. Pozitív meglepetés volt, hogy a sok riogatás után, igenis egy rendes társaság jött kora reggel és profin, kibontották amit kellett és helyre tették az újakat, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek őket.
Időközben a vízszerelést befejezték, ma-holnap a fűtésszerelésnek is a végére érnek és egy kis időre búcsút veszünk egymástól (kis idő = addig, amíg az emelet nem kerül sorra, tehát pár hónapra). Ezért már csak egy rombolós munka van hátra, a villanyvezetékek cseréje, kapcsolók, konnektorok elhelyezése. Hadilábon állunk a feladattal, mert egyikünknek sem fogára való ennek kitalálása, de muszáj nekiugrani. Úgyis jön a pünkösdi hosszú hétvége, ha befejezni nem is, de elkezdeni illene. Közben talán befut a kőműves is, és ha ő végzett a vakolással és üvegtégla rakással, akkor jön a lépcsős. Most egy ajánlott asztalostól várjuk az árajánlatot a fokok elkészítésére. Tartok tőle, hogy borsos ára lesz, jó lenne azért emberi mértékkel megúszni.
Néhány napja megvettük a Praktikerben kinézett - és végre leakciózott! - "Soul" nappali bútort! Nem lett végül fehér, mint a legelső terveimben szerepelt, mert élőben nem volt annyira jó, mint a képeken.
Egyébként pont most látom, hogy szinte ugyanezt már korábban néztem a Möebelixben is. Úgyhogy ezt most 80ezer helyett 60ezerért csíptük meg.
Ezen kívül az M-Acryl "Amanda" 180x80 cm-es kádunkat is megvettük, ebben aztán jól el lehet nyúlni! Először sarok kádat gondoltunk, de azok mind olyan kicsik, hogy nem tudunk benne elfeküdni, ezért döntöttünk az egyenes kád mellett. Nem elhanyagolható tulajdonsága még, hogy kisebb helyet is foglal. Még hátra van a fürdőszoba bútor megvétele. Sajnos nagyon drágák tetszettek meg eddig, jó lenne olcsóbb árfekvésben szépet és elég nagyot találni.
Nagyon sok idő eltelt január óta, építkezés időben számolva meg pláne. Lássuk csak, mi is történt az első millió óta:
- Felkerestünk nagyon sok kőművest, hogy legyen szíves megcsinálni a maradék feladatokat: falazást, ajtónyílás igazítást, teraszajtó- és ablak kivágást, üvegtégla felrakást, vakolást. Nos, úgy tűnik a magyar szakemberek nagyon jól el vannak látva munkával, mert ezt senki sem vállalta - hozzátenném, aki igen, irreálisan magas árat mondott. Így hát apósom a maga 72 évével nyakába vette a munkáskedvét és egyedül megcsinált mindent, az üvegtégla és a vakolás kivételével. A kimaradás oka az, hogy üvegtéglát még sosem rakott, vakolni pedig érdemesebb lesz a villanyszerelés után.
- Közben az ablakválasztás hosszú rögös útjának a végére értünk, férjem 7 különböző cég helyszíni felmérése után döntött, Rehau 3 réteggel, redőnyökkel megrendelve áprilisban! Egyébként már csak egy karnyújtásnyira vagyunk a beszereléstől is, csak éppen várunk a sorunkra, na meg a jobb időre (jelenleg 11 fok van kint és esik). Ezzel egy időben újabb millió került más számlájára, nem kell meglepődni, 16 ablakról van szó + 2 teraszajtó.
- A csodálatos ablakaink mellé kiválasztottuk a csodálatos ajtóinkat is, amik már 2 napja a vendégszobában várják, hogy pár hónap múlva méltó helyükre kerüljenek. A bejárati ajtót olyan hiperszuper biztosra kértük, hogy mozdítani nem lehet - szállító legyen a talpán, aki ezt egyedül hátravitte, pedig valahogy hátravitte! Úgyhogy van 8 csodálatos beltéri bükk színű, üveg berakásos ajtónk, ilyen (csak ez wenge és nem bükk): 
(köszönet érte az Aranyablak Kft-nek)
- Mi is történt még... Megegyeztünk a vízszerelővel, hogyan legyen kialakítva az új fürdőszoba (régi kis szobából ugye), apósom leszűkítette a hatalmas ablakot egy kicsit diszkrétebbre, a szakik pedig elvitték odáig a vizet és a csatornát. Jól szét is bombáztak mindent, úgyhogy mondhatni még mindig a csúnyulási fázisban tartunk, eléggé várom már a szépülőset...
- Jelenleg a fűtésszerelés zajlik, eddig 60 nm takarófólia várja, hogy légmentesen elzárjam a ruháinkat, bútorainkat a falvésés elől, mert hogy új radiátorokat kap az emelet is, ahol mi élünk. Szokni kell a port és a zsúfoltságot, mert ha végre odaérnek az ablakosok, ők sem fognak kímélni minket.
- Eközben természetesen nem pihen a lépcső-projekt, az sem olyan egyszerű, mint hinnénk... Nehéz egy ügyes, jó áron dolgozó lakatost találni, aki mellé még kellene egy olcsó asztalos is. Sokadik árajánlatnál járunk, még mindig nem merem kijelenteni, hogy a célegyenesben vagyunk, de talán az emberünk és a végső lépcsőterv már meg van. Szabad időmben nézegetem a csempéket, a bútorokat, nagyon várom már, hogy itt tartsunk. A villanyszerelés is előttünk áll még, először a hálózatot kell bővíteni, hogy elbírja a sok elektromos berendezést (sütő, főzőlap, stb.), aztán B. és a sógora nekifekszenek a vezetékek vésésének. Előre tartok tőle, hogy kevés lesz a konnektor, azt még valószínűleg újra kell gondolnom. Közben majdnem beleugrottunk egy konyharendelésbe a Möbelixben, de végül nem hagytam magam elcsábítani, hiszen igazából még körbe sem jártuk a lehetőségeket. És ha valamiből, akkor konyhabútor stúdióból eddig rengeteget találtam a neten.
Szóval itt tartunk, dióhéjban. Képeket fogok még hozni, csak várok egy újabb igazán ijesztő látványra.
Elkezdődött a 2014-es év, már elhagytunk két hónapot. Távoztak a kőművesek is és jelentem, a falak még állnak! (kop-kop-kop) A főfal kiváltás után még áthelyezték az egyik alsó szoba ajtaját, majd ideiglenes búcsút vettünk egymástól, talán még igénybe vesszük szolgáltatásaikat. Addig azonban van munka bőven, ki kellett bontani a korábbi előszoba oldalfalait, hogy megkapjuk az étkező szép nagy terét és ezáltal szembesültünk a szomorú ténnyel: kicsi lesz a konyha. Hiába rajzoltam újra a berendezést, hiába csempésztem plusz centiket a pulthoz, sehogy sem stimmelt. Mindig egy szűk, zsúfolt kis lyuk nézett vissza ránk és ez főleg akkor vált egyértelművé, amikor kiraktuk téglából a pult vonalát. Bizony az egy egyszemélyes konyha lett volna, nekem pedig nem ez a szívem vágya. Így elkezdtük újragondolni az elképzeléseinket, kibukott férjemből, hogy neki nagyobb fürdőszoba is kellene, illetve jó lenne az új gázkazánt a második kéményhez tenni, ami a jelenlegi fürdőszoba falánál van. Napokig marcangoltuk a terveket, 4-5-féle új ötlet is beugrott, végül arra jutottunk, hogy a földszinti kisebbik (2x3,8m) szobába költöztetjük a fürdőszobát, a mostani helyére pedig rakunk egy kis kamrát a kazánnak és a hűtőnek, a többi pedig az én csodálatos konyhám lesz! Kompromisszumok mindig kellenek, mi most lemondtunk egy szobáról a 4-ből, de így is marad a nappalin kívül három, azt hiszem el fogunk férni valahogyan... :)
Aztán hogy ne legyen olyan könnyű az élet, újból statikus segítségére lett szükségünk, aki rábólint a hátsó falon bontandó teraszajtóra és ablakra. Ezt az első statikus nem akarta megtenni, teljesen elzárkózott a feladattól, nem is értettük miért. Elvégre minden csak szakszerű megoldás kérdése, miért ne lehetne? Okozott ezzel pár elkeseredett órát, aztán nyakamba vettem az internetet és kerestem egy másik statikust, aki készségesen kijött, megnézte, lefotózta és pár nap múlva már küldte is a műszaki rajzokat. Így kell ezt kérem, lehet ott ajtó és kész!
Ezen kívül sokat foglalkoztam a beltéri lépcsőkkel, a sok asztalos ajánlatán kívül találtam egy olyan céget, akik kész modul lépcsőket árulnak - mondanom sem kell, hogy feleannyiért, mint a szakemberek. Elmentünk megnézni, meglepő módon nem volt nagy csalódás, viszont mégsem az igazi. Kicsi is, kényelmetlen is, nem lenne a szívünk csücske sok év fel-le mászkálás után, tehát ez sem lesz olyan egyszerű. Ismét elővettem 3 szakit, akik elfogadható árat mondtak be elsőre, igyekszem egy helyszíni felmérést kicsikarni belőlük, hogy lássuk mik a lehetőségeink.
Férjem eközben elkezdte a külön gázkazánhoz szükséges engedélyek beszerzését. Ajánlottak egy gáztervezőt, aki első körben beadta a FŐGÁZ-hoz az engedély kérést a leválasztáshoz, jelenleg várakozó állásponton vagyunk. A kazánt megvettük, a helye meg van, türelmetlenül várja a pincében, hogy végre felkerüljön a falra. Igaz, engedély még sehol, talán a héten meghozza a postás azt is.
Minden esetre nagyon örülök, hogy semmit nem vettünk meg eddig (ablakok, ajtók, amikbe sok időt fektettünk már most), mert talán mostanra rajzolódott ki úgy igazán, hogyan szeretnénk berendezni a lakást. Ja de igen, valamit már megvettünk! Egy csodaszép állólámpát, nagy, belógó burával, gyönyörű lesz, majd meglátjátok! ;)
Ettől függetlenül meglepve konstatáltam, hogy átléptük már az első milliót. Ez nagy részben köszönhető a kőműveseknek és a kazánnak, a többi apróság volt hozzájuk képest. Ilyen ez kéremszépen és ez még csak a kezdet.
Elég régen írtam utoljára, de nem ültünk a babérjainkon, csak éppen nem haladt a projekt sem előre, sem hátra. Legutóbbi jelentkezésem óta kiválasztottuk a csapatot, végül az első benyomás lett a jó, Péter és a brigádja vállalta a munkát. Ő tipikusan olyan habitusú ember, akitől nem félsz kérdezni, mert minden egyes (bugyuta) kérdésedre érthetően és türelmesen válaszol, illetve nagyon pozitívan és kedvesen áll a munkához, na meg persze hozzánk is.
Következő feladatunk az alsó szint teljes kiürítése volt, ez egyáltalán nem volt kis munka, elég sok minden felhalmozódott az évek során és természetesen semmit sem szabadott leselejtezni és természetesen minden kép, könyv, szobor, bútordarab mérnöki pontossággal foglalta el új helyét. November végére sikerült is elpakolni, indulhat a munka! Persze ez nem ment ilyen gyorsan, mint azt mi elképzeltük, mert a szakember mindig nagyobb úr mint a megrendelő és erre nem lehet eléggé felkészülni. Pedig én próbálok nagyon pozitívan hozzáállni mindenhez, hogy ne váljon rémálommá, de az 1 héttel későbbi kezdésen mégis idegeskedtem talán a kelleténél többet is. Viszont a tegnap óta jelen lévő talicskák, oszlopok, szerszámok, por és törmelék bármennyire is bizarr, de boldoggá tesz! Annak ellenére, hogy holnapra kirendelték a statikust, mert van még miről egyeztetniük vele, nem hagyom, hogy elfogyjon a lelkesedésünk. Remélem B. sem adja fel, ki kell tartanunk idegekkel, elvégre jövőre már lent kell állnia a karácsonyfának.
Nem tudom a közelgő ünnepekig mennyit fognak haladni, de addig is íme néhány kép az első látványos rombolásról:
A leendő konyhánk, ide még felhúznak egy előszoba falat
Az a bizonyos nappali fal, ami el fog tűnni
A feladatok közé tartozik a meglévő lépcső helytakarékosabbra cserélése, de ez még tényleg a jövő zenéje. Jelenleg ezek a hatalmas sárga oszlopok tartanak minket az emeleten, elég bizarr, ugye? :) A lépcsőről azért mutatok képet, remélem ennél is látványos lesz az előtte-utána kép.
Három héttel korábban járt nálunk egy ismerős statikus, megnézte a házat és azt ígérte, pár nap múlva mond egy árat, hogy ő mennyiért készít szakvéleményt. Nos nem ez a hölgy lett végül a statikusunk, mert 80.000 Ft-nál olcsóbbat találtam a google első 3 találata között is, így hát felkerestünk egy olyan céget, aki 30.000 Ft-ért ígérte ugyanezt a szolgáltatást. Ki is jött az úr előző hétfőn, fotózott, mért, bújta a 100 éves tervrajzot, majd 2 nap múlva megjött e-mailben a statikai szakvéleménye, nem sokkal később postán is. Ő valóban 30.000 Ft-ot kért egy jónak tűnő, részletes, fotókkal illusztrált, 6 oldalas leírásért.
Következő feladatunk, hogy egy olyan kőműves brigádot találjunk, aki az előírt munkálatokat elvégzi. B. hatására egyelőre kizárólag a főfal kiváltására keresünk munkaerőt, a többit megpróbáljuk saját időből és erőből megcsinálni, mint például a szoba falának lebontása, majd 1 méterrel odébb építése, új ajtó bontása, stb. Múlt héten jött is az első vállalkozó, akit ismerős ajánlott, megnyugtató volt, hogy nem riadt meg a feladattól és ráadásul a fűtési szezon alatt is meg tudja oldani a munkát, nem kell megvárni a tavaszt. Meglátjuk milyen árat ad, jövő hét végére ígérte. Addig azért a biztonság kedvéért még begyűjtöttem az internetről néhány vállalkozót, akik a következő két hétben jönnek és szintén szemrevételezik a munkát és árajánlatot adnak. Őszintén szólva, engem már most meggyőzött a múlt heti úriember, de muszáj, hogy legyen összehasonlítási alapunk, különben súlyosan mellé is lehet nyúlni. Okosnak kell lenni és nem sajnálni az időt több vállalkozó felkeresésére.
Közben a konyhát újra kellett gondolni, mert a korábbi mérésekkel ellentétben, némileg több fal marad a helyén, mint gondoltam. De (már) nincs pánik, mértünk, rajzoltunk és összeállt az újabb elképzelés. Az már egyre inkább biztosnak tűnik, hogy nem lesz jó az előre gyártott bútorelem, egyedi kivitelezés kell ide, sok az itt-ott kiálló-belógó faldarabka. Viszont le kell mondanom valószínűleg a hatalmas, dupla szárnyas, 2,5 méteres teraszajtóról. Fáj a szívem érte, de vagy lesz egy hatalmas ajtó, vagy lesz egy normális konyhám. Azt hiszem a konyha mérete és kihasználhatósága fontosabb. Így is a dupla szárnyas ajtó játszik, csak 1,5 méteren. Ráadásul most még válogathatok is, hogy hol legyen ablak. Az oldalsó falon, ahol a szoba ablakok és a bejárati ajtó is van, vagy hátrafelé, a terasz felől. A ház képén az javítana igazán, ha mindkét oldalon lenne, de az nem lehet, mert akkor nem lesz helyem a konyhabútor felső szekrényeinek. Ezért talán marad egy kis üvegtégla és talán egy körablakos megoldás ;)
És íme az új rajz, immár az új konyhával:
