Nagyon sok idő eltelt január óta, építkezés időben számolva meg pláne. Lássuk csak, mi is történt az első millió óta:
- Felkerestünk nagyon sok kőművest, hogy legyen szíves megcsinálni a maradék feladatokat: falazást, ajtónyílás igazítást, teraszajtó- és ablak kivágást, üvegtégla felrakást, vakolást. Nos, úgy tűnik a magyar szakemberek nagyon jól el vannak látva munkával, mert ezt senki sem vállalta - hozzátenném, aki igen, irreálisan magas árat mondott. Így hát apósom a maga 72 évével nyakába vette a munkáskedvét és egyedül megcsinált mindent, az üvegtégla és a vakolás kivételével. A kimaradás oka az, hogy üvegtéglát még sosem rakott, vakolni pedig érdemesebb lesz a villanyszerelés után.
- Közben az ablakválasztás hosszú rögös útjának a végére értünk, férjem 7 különböző cég helyszíni felmérése után döntött, Rehau 3 réteggel, redőnyökkel megrendelve áprilisban! Egyébként már csak egy karnyújtásnyira vagyunk a beszereléstől is, csak éppen várunk a sorunkra, na meg a jobb időre (jelenleg 11 fok van kint és esik). Ezzel egy időben újabb millió került más számlájára, nem kell meglepődni, 16 ablakról van szó + 2 teraszajtó.
- A csodálatos ablakaink mellé kiválasztottuk a csodálatos ajtóinkat is, amik már 2 napja a vendégszobában várják, hogy pár hónap múlva méltó helyükre kerüljenek. A bejárati ajtót olyan hiperszuper biztosra kértük, hogy mozdítani nem lehet - szállító legyen a talpán, aki ezt egyedül hátravitte, pedig valahogy hátravitte! Úgyhogy van 8 csodálatos beltéri bükk színű, üveg berakásos ajtónk, ilyen (csak ez wenge és nem bükk): 
(köszönet érte az Aranyablak Kft-nek)
- Mi is történt még... Megegyeztünk a vízszerelővel, hogyan legyen kialakítva az új fürdőszoba (régi kis szobából ugye), apósom leszűkítette a hatalmas ablakot egy kicsit diszkrétebbre, a szakik pedig elvitték odáig a vizet és a csatornát. Jól szét is bombáztak mindent, úgyhogy mondhatni még mindig a csúnyulási fázisban tartunk, eléggé várom már a szépülőset...
- Jelenleg a fűtésszerelés zajlik, eddig 60 nm takarófólia várja, hogy légmentesen elzárjam a ruháinkat, bútorainkat a falvésés elől, mert hogy új radiátorokat kap az emelet is, ahol mi élünk. Szokni kell a port és a zsúfoltságot, mert ha végre odaérnek az ablakosok, ők sem fognak kímélni minket.
- Eközben természetesen nem pihen a lépcső-projekt, az sem olyan egyszerű, mint hinnénk... Nehéz egy ügyes, jó áron dolgozó lakatost találni, aki mellé még kellene egy olcsó asztalos is. Sokadik árajánlatnál járunk, még mindig nem merem kijelenteni, hogy a célegyenesben vagyunk, de talán az emberünk és a végső lépcsőterv már meg van. Szabad időmben nézegetem a csempéket, a bútorokat, nagyon várom már, hogy itt tartsunk. A villanyszerelés is előttünk áll még, először a hálózatot kell bővíteni, hogy elbírja a sok elektromos berendezést (sütő, főzőlap, stb.), aztán B. és a sógora nekifekszenek a vezetékek vésésének. Előre tartok tőle, hogy kevés lesz a konnektor, azt még valószínűleg újra kell gondolnom. Közben majdnem beleugrottunk egy konyharendelésbe a Möbelixben, de végül nem hagytam magam elcsábítani, hiszen igazából még körbe sem jártuk a lehetőségeket. És ha valamiből, akkor konyhabútor stúdióból eddig rengeteget találtam a neten.
Szóval itt tartunk, dióhéjban. Képeket fogok még hozni, csak várok egy újabb igazán ijesztő látványra.
